A foci kezdetben is npszer volt, persze ms formkban. Sem a plya mrete, sem a csapatok szma nem volt meghatrozott, ltalban vrosok csapatai csaptak ssze, a cl pedig a ?labda? eljuttatsa volt az ellenfl vroskapujig, ami sok esetben tbb kilomteres tvolsgokat jelentett.
A labdt kzzel-lbbal is birtokba vettk, s brmi ron megprbltk elrni vele a szomszdos vrost. Ebbl addan erszak s durvasg, rendszeres rendbonts jellemezte a jtkot, gy egy id utn kitiltottk a vrosbl. Ezt kveten a teleplseket krlvev mezkn folytattk, ahol mr egyre gyakrabban meghztk a plya hatrait, vgeire kt-kt pznt lltva, amelyek a vroskapukat jelkpeztk. Glnak innentl kezdve csak a pznk kztt tjuttatott labda szmtott. A clpk kztti nagy tvolsg miatt gondoskodni kellett a kapuk vdelmrl. Kezdetben tbb jtkos vdte a hlt, majd ksbb egy szemlyt, ltalban a legnagyobbat, legbtrabbat jelltk ki a feladatra. 1863-ban hoztk a labdargs ?sszablyzatt?, amely mg mindig lehetv tette a labda kzzel trtn tovbbtst. 1870-tl a kezezs mr az egsz meznyre nzve szablytalannak minsl, de ezt a szabadsgot egy vvel ksbb a kapusok visszakaptk. Ezek utn a plya mreteit rgztettk, br pontos rtkek ma sincsenek, az egyes oldalak hossznak kt meghatrozott hatrrtk kz kell esni. Bevezettk a felslc hasznlatt, korltozva ezzel a glszerzs lehetsgt, majd a mrkzs idtartamrl is dntttek, ezzel mr egszen hasonlv vltva a jtkot a mai focihoz.
AJÁNLOM AZ OLDALT
